Hazai nagyvállalatok támogatásával alakult meg tavaly, és került bejegyzésre az idei évben a Kukorica Kör Egyesület, melyet az alapítók a hazai kukoricatermesztők érdekében, edukáció és érdekképviselet céljából hoztak létre. A nonprofit vállalkozás egy éves előkészítés után indítja útnak szakmai programját, melyről Dr. Körösi Katalinnal, az Egyesület szakmai vezetőjével és Daoda Zoltánnal, az Egyesület ügyvezetőjével beszélgettünk.
Részben Amerikából pótolható az orosz-ukrán háború miatt a világpiacról hiányzó kukoricatermés, ám az európaihoz képest ott eltérő szabályozás vonatkozik a növények génmódosítására. Hazánkat a kérdés nem érinti, hiszen Magyarország kukoricatermesztésében bőven vannak még tartalékok.
A kukorica alapú fogyasztási cikkekben kiemelt jelentősége van a mikotoxin szennyezettség kérdésének, hiszen a mikotoxinok erőteljes egészségromboló hatással bírnak.
A hazai növénytermesztésben a termésmennyiséget csökkentő környezeti tényezők közül az aszály a legjelentősebb. A különböző fenológiai fázisokban jelentkező szárazság eltérő mértékű terméscsökkenést és gazdasági károkat okoz a szántóföldi és a szabadföldi kertészeti kultúrákban.
Sokat fejlődött az utóbbi években a hazai agrárbiztosítási piac, amelyben a díjtámogatott konstrukció, az egyre kiélezettebb klimatikus kockázatok és a lassan zajló generációváltás is szerepet játszik. A kedvező trend ellenére van még hova fejlődni: főleg a vagyon-, de még a növénybiztosítás terén is nőhetne a penetráció - erre azonban éppen a klimatikus kockázatok növekedése miatt maguknak a biztosítótársaságoknak is reagálniuk kell.
mobilGAZDA - Agrártámogatások a zsebben
